jogtár testületi ülés jegyzőkönyvek 2001. évi |
|
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült: Körmend város Önkormányzati Képviselőtestületének 2001. október
25-én megtartott közmeghallgatásáról
Tárgy: A hulladékszállítással és díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felvetődött
kérdések megtárgyalása
Előadó: Honfi József polgármester
Jelen vannak a lakosság részéről: kb. 50 fő
Honfi József polgármester köszönti a megjelenteket, és röviden ismerteti a hulladékszállításról szóló rendelet tartalmát.
Tájékoztatja lakosságot, hogy az ez előző években az önkormányzati költségvetésből került kifizetésre a hulladékszállítási díj, akkor is, amikor még a Településszolgáltató Vállalat által a kavicsgödörbe történt annak elszállítása.
A rendeletet az önkormányzat a jövő évi költségvetés függvényében a lakosság véleményének figyelembevételével tervezi módosítani, betartva a szilárd hulladékszállítási és kezelési törvény előírásait, hiszen azt az önkormányzat nem kívánja, és nem is akarja megszegni.
Kihangsúlyozza, hogy a MÜLLEX Kft. tevékenységével a városban megvalósult az EU-s követelményeknek megfelelő hulladékgyűjtés, szállítás és deponálás, melyet nem a városnak kellett létrehozni, hanem egy vállalkozásnak, mely természetesen nyereségérdekelt. Az árak ezt is tartalmazzák, ez is benne van.
Mindezek figyelembevételével alkotta meg a képviselőtestület a hulladékszállítási rendeletet.
Fontosnak tartja megemlíteni, hogy a kft. szempontjából sem előnyös a jelenlegi helyezet, hiszen a korábbi évekhez képest mintegy négymillió forinttal kevesebb lesz a kft. nyeresége.
Várja a hozzászólásokat.
A lakosság részéről az alábbi hozzászólások, észrevételek hangzottak el:
Egy felszólaló hölgy kijelenti, hogy nem ismeri a megalkotott rendeletet, és elmondja, hogy kulturált szelektív hulladékgyűjtésről beszél a polgármester, mely a kezdeti időben így is történt.
Most ez nem jellemző. Személy szerint nem tudja, hova elhelyezni az üvegeket, a használt étolajat a családi háztartásban, ez a jelenlegi rendszerben nem megoldott.
Elmondja, hogy a nyáron, a MÜLLEX Kft. képviselői sem tudták mit tartalmaz a szerződés, de ő aláírta. Véleménye szerint a jelenlegi szerződés célja, hogy minél több szemetet képezzenek a háztartásokban.
Személy szerint 4 fő után 120 literes tároló díját kell fizetniük, ahol a négy fő közül két gyermek Budapesten él, ahol szintén magas díjat fizet, ezért számára érthetetlen, hogy miért kell a nagyobb tároló után fizetni. Budapesten az igények felmérése alapján szállítják, és fizetik a szemétszállítási díjat.
Nem főz naponta, így maximum 10 liter szemét képződik.
Érdeklődik, hogyan lehetne mindezt figyelembe venni, hiszen ez általános probléma.
Kiegészítésül elmondja, hogy a földbe önti az összegyűjtött, elhasznált étolajat, ez nem helyes, de nem tud mit kezdeni vele.
Aláírta a szerződést, de miért kell többet fizetnie, mint amennyi szolgáltatást igénybe vesz.
Nyúl Csaba a MÜLLEX Kft. képviselője elmondja, hogy a kft. működési idejének kezdetén kialakított "szigetek" megszűntetésre kerültek, mivel ezáltal sok illegális gyűjtő hely alakult ki.
Egyetért az üveg és az elhasznált étolaj összegyűjtésének problémájával, hiszen az étolaj veszélyes hulladék, így a kft-nek sincs joga azt átvenni, erre csak Szombathelyen, a Megoldás kft. az illetékes. Az üveget ki lehet vinni a MÜLLEX telepére.
Egy emeletes házban élő férfi szerint sajnálatos, hogy a lakók összevesznek a hulladékszállítási díjak fizetése miatt.
Régóta él társasházban, a lakóközösség eddig is fizette a szolgáltatások díjait, de jelen esetben nem a lakók igénye alapján történik a díjszabás.
Kifogásként érkezik, hogy négyszeri szállítást fizet egy hónapban, holott csak kétszer teszi ki a szeméttárolót elszállításra, akkor miért fizet többet.
Véleménye szerint nem rendszeresen történik a szemétgyűjtés, a barna tárolóba is beledobják az üveget.
A vasútmellék utca melletti kis utcába csak szerdán megy be a szállító autó.
A lakosság nevében korrekt fizetés ellenében korrekt szállítást kér,
A szemétszállítók a tárolóból nem viszik ki a tárolóedényeket.
A Rákóczi u. 13. számú társasház közös képviselője elmondja, hogy a helyi rendelet megalkotását követően rendkívüli lakógyűlésen tájékoztatta a ház lakóit annak tartalmáról, megvitatva, hogyan kerülhet sor a szerződéskötésre, és a díjfizetésre.
Lévén vegyes tulajdonú házról van szó nem könnyű a szerződés megkötése.
Egyetértenek a lakók abban, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt az önkormányzatnak helyileg alkalmazni kell, a gond a szerződéskötés idején merült fel.
A társasházi törvényt idézve kihangsúlyozza, hogy az a tulajdonosokra vonatkozik, nem a bérlőkre, a tulajdonosoknak nincs joga más nevében szerződést kötni.
A közös képviselő elmondja, hogy a lakótömbben létszámarányos fizetés mellett döntöttek.
A rendeletet illetően két helyen aggályát fejezi ki a lakóközösség nevében: egyrészt véleménye szerint a kft. monopolhelyzetben van, diktál, meghatároz egy összeget, mely irritálóan magas, s melyet van, aki nem tud megfizetni.
Véleménye szerint a MÜLLEX Kft-nek kompromisszumra kellene törekedni. A lakókban a kommunális adó szemétszállítási díjként él, amely a jelenlegi díj mellett továbbra is fizetendő.
Javasolja, hogy a megállapított díjból a kft. 20%-ot, az önkormányzat pedig 30%-ot engedjen el, így a fennmaradó 50%-ot meg tudja fizetni a lakosság, melyet a későbbiekben emelhet az önkormányzat.
Magasnak tartja a lakosság a jelenlegi összeget.
A közös képviselő ismételten kihangsúlyozza, hogy az önkormányzatnak nincs joga beleszólni a szerződéskötésbe, de a haszonélvezők, a bérlők sem szólhatnak bele a tulajdonosok életébe, szerződéskötésébe.
A társasházi törvény rendelkezései szerint a közös képviselő az üzemeltetés, felújításra esedékes díjat szedheti be, de a villany-, víz-, gázdíj is egyedi befizetéssel történik.
Kérdezi, mint közös képviselő milyen jogon kössön szerződést, milye jogon hajtsa be a díjat.
Javasolja, a kft. kössön szerződést a lakókkal, a közös képviselő minden év elején készítsen egy kimutatást, jelezve, mennyi tárolóra van igény, ezek álljanak rendelkezésre, hogy a társasháznál keletkező hulladék elhelyezésre kerülhessen.
Javasolja, számlázzon a kft. a lakosság felé, ne a közös képviselőnek, hiszen ezzel a közös képviselő végez szolgáltatást, amiért a társasház nem fizethet, nem is utasíthatja erre.
Bejelenti, hogy nem írta alá a szerződést, minden lakó külön írt alá egy nyilatkozatot.
A közös képviselőnek ez a munka havonta nem kevés gondot jelent.
Van a szolgáltató és van az igénybe vevő, javasolja a közös képviselő törlését a rendeletből. A szolgáltatás gördülékenyebben működne, ha a közös képviselők készítenek egy kimutatást, a költségek megosztásáról, az igényelt tárolók nagyságáról.
Végezetül megjegyzi, hogy Körmenden sok az illegális szemétlerakó, dobozban a tárolók mellett fellelhető a hulladék.
Egy családi házban élő hölgy érdeklődik, mi után fizessen, egy hónapban egyszer helyezi ki a tárolót, egyedül nem képződik ennyi szemete, sohasem telik meg a tároló.
Külön megjegyzésre kerül, hogy a szemét kulturált elszállítását, összegyűjtését kötelezően előírja a törvény és a rendelet, dehogy 120 literes tárolót kell megfizetni, akkor is, ha az nem kerül elszállításra, ezt felháborítónak tartja.
Személy szerint közétkeztetést vesz igénybe, kevés szemete van, és csak 2-3 hetente helyezi ki a tárolót, akkor miért fizessen ekkora összeget.
A többi szolgáltatásért csak igénybevétel esetén kell fizetni. Amit nem vesz igénybe, azért nem fizet.
Véleménye szerint a MÜLLEX Kft-nek ezt meg kellene oldani. A számítógépek világában ez már nem okozhat gondot, akár kódolvasók alkalmazásával.
Szerinte a hivatal egy kicsit drasztikus volt, ezen díjak bevezetését tekintve, hiszen jelen esetben a 2.200 Ft-os kommunális adó helyett a kommunális adóval együtt mintegy 16 ezer forintot kell fizetni évente, amely 700%-os mértékű emelkedést jelent.
El nem végzett munkáért nem lehet fizetni. Amennyiben nem teszi ki a tárolót, akkor miért fizessen
Egyedül élő nyugdíjas nő elmondja, hogy ő sem főz naponta, gázfűtés mellett, miért fizessen ilyen mértékű szemétszállítási díjat, ez jogtalan.
Egy nyugdíjas férfi igazságtalannak tartja a havonta történő négyszeri szállítás utáni fizetést, mert csak kétszer kerül a tároló kihelyezésre.
Nehogy egybeszámolják és a négyszeri szállítás helyett 880,-Ft-ba kerüljön egy tároló elszállítása.
Felhívja a figyelmet, hogy a kft. működésének kezdetén személyek után történt a díjszabás, most miért kellett ezt megváltoztatni. Az el nem végzett munkáért senki sem fog fizetni.
A nyugdíjasnak mindenképpen a 80 literes tároló után kell fizetni, de 25-30e Ft-os nyugdíj mellett nagy teher számukra.
Szintén egy nyugdíjas hölgy elmondja, hogy ő is társasházban él, kb. két hónappal ezelőtt jártak nála szerződést kötni.
Annak idején a közös képviselővel kérték, hogy ismételten keresse fel a társasházat a kft. képviselője, kérve, kössenek lakásonként külön szerződést, hasonlóan a víz, fűtésdíjak megfizetéséhez. Így nem lenne probléma, a közös képviselő nem fogja ezt ellátni.
A szerződést kötő azóta sem jelent meg, holott nem a fizetés ellen emelnek a lakók kifogást, hanem a szerződéskötésről.
A Házkezelőséggel társtulajdonosok, azonban ezzel a problémával nem számolt senki.
Társasházi közös képviselő kénytelen a közmeghallgatás keretében felszólalni, más kiutat nem látva, hiszen két hónappal ezelőtt a Házkezelőséget megkereste a problémával a lakóközösség nevében, megközelítve a dolgot az egyéni szerződések oldaláról.
Elmondja, hogy a Házkezelőség kategorikus nemmel válaszolt, ők újabb levéllel fordultak, melyre ez ideig nem kaptak választ.
A társasház vegyes tulajdonú, ismeri a társasházi törvényt, valamint az önkormányzat rendeletét. A társasházi törvény kimondja, hogy a szerződéskötés önkormányzati közreműködéssel készül, a tulajdonostárs az önkormányzat, adjon garanciát arra, hogy a Ptk. szerint megkötött kétoldalú szerződést megfelelően kezeli.
Jelen esetben az önkormányzat csak a fizetési kötelezettséget írta elő, a tulajdonosok pedig tegyenek azt, amit akarnak a bérlővel.
A szerződéskötési kötelezettséget előírja a rendelet.
Kérdezi, ki kötelezheti, mint egyéni tulajdonost hogy tulajdoni hányadát illetően helyt álljon az önkormányzat.
Mint közös képviselő aláírja a szerződést, kötelezettséget vállal az adósságra, de erre nem hajlandó.
Javasolja, az önkormányzat, mint tulajdonos, mint bérbeadó szíveskedjék a bérleti szerződésben ezt leszabályozni. Amennyiben a törvényi előírások ezt nem teszik lehetővé, az egyedi bérleti szerződéseket kéri, hogy módosítsa az önkormányzat.
A bérleti szerződésbe foglalja bele a hulladékszállítási díjat, az önkormányzat jogi személy, mögötte az eszközökkel a hátralékok behajtására, a bérlőkkel szemben neki, mint közös képviselő, nincs joga.
A szolgáltatónak ki kell fizetni a díjat, azonban a bérlők nevében nem köthet szerződést.
Kéri a képviselőtestületet, tárgyalja meg ismételten a rendeletet, mint tulajdonos álljon helyt.
A szolgáltatásnak ára van, ezzel a lakók nevében is egyetért, de sajnálatosnak tartja, hogy a díjszabás nem a tényleges költségmegosztás alapján, hanem az 1993-as bázis adatok alapján történt.
A tulajdonostársak jogviszonyát tisztázni kell, ezért ismételten kéri, az önkormányzat gondolja végig a hulladékszállítási díjak mértékének meghatározását és beszedésének módját.
A tulajdonnak ára van, ezért megnyugtató válasz hiányában a szerződés aláírására nem kerülhet sor.
A Bartók ltp. 11. számú lakóházból egy hölgy jelzi, hogy megkereste a kft. képviseletét, ahol közölték, hogy az önkormányzat a be nem fizetett díjakat adók módjára behajtja.
Egyet nem értését fejezi, továbbá elmondja, hogy a lakóközösségben a 3-4 tagú családok nem hajlandók a magas díj megfizetésére.
A MÜLLEX Kft. egyik régi alkalmazottja kihangsúlyozza, szerencsés helyzetben van, mert a lakókkal megoldódott a szerződéskötés kérdése.
A társasház 33 bejelentett lakossal számol, személyenként 70,-Ft/fő/hét összegű - 280,-Ft/hó havonta - a díjak mértéke, de az igényeket felmérve a házban elegendő az 1.000 literes tároló.
Nincs közös képviselő, hiszen az lemondott, jelenleg évente váltják a lakók egymást a díjak beszedésére.
Többször tapasztalták, hogy személyautókkal hozzák a szemetet, így megtelik a tárolójuk, és az 1.000 literes tároló már nem elég.
Hiányolja, hogy nem esett szó a szállítás rendjéről, minden lakó másnap akarja a szállítást, ki tartja ezt nyilván.
Felháborító, hogy a parkoló tele szeméttel. A közterület-felügyelők figyelhetnének erre.
Sok apró problémát kell még megoldani a szemétgyűjtés és -szállítással kapcsolatosan.
Egy nyugdíjas férfi az elhangzottak alapján kihangsúlyozza, hogy a 48 millió forint hulladékszállítás díjaként szerepel a költségvetésben. Ezen összeggel számolva Körmend lakosság 12 ezer körüli, az személyenként 4e Ft.
Nincs kifogása a kft-vel szemben, véleménye szerint az önkormányzatnak kellene meghatározni kinek, mennyit kellene fizetni.
Jelenleg miért kell a kft-vel szerződést kötni, eddig is megfizetésre került a kommunális adó.
Bebes István képviselőtestületi tag megnyugtatásul elmondja, hogy az itt elhangzottak nem találtak süket fülekre, meghallgatta a problémákat, melyek várhatók voltak, s melyekkel egyetért.
Az elkerülő út megépítése tárgyában összehívott közmeghallgatás számára teljesen természetesen volt, ellentétben a mai napra hirdetett közmeghallgatással.
Nehéz a helyzet, mellyel kapcsolatosan sok a felmerülő és jogos vélemény.
Visszatekintve az 1994. előtti időkre, volt egy szemétszállítási díj, melyet szerinte nem lett volna szabad megszüntetni. Annak mértéke a keletkező inflációval 2e Ft volt személyenként, mely most 3.600,-Ft körüli lenne, így nem merült volna fel a mai probléma, hiszen a kommunális adót más feladatokra fordítja az önkormányzat.
A szemétszállítási díjnak lépcsőzetes bevezetésére lett volna szükség, több évre lebontva, ez lett volna helyes.
Elismeri, a társasházi gondok problémáját, de idetartozik a családi házak problémája is, nem látható, hogy arányosan annyit fizessenek, mint a társasházi lakók.
A városban sok a családi ház, de problémát jelent a kisebb társaságokra vetített díjak mértéke.
Ezeket már menet közben egyeztetni kellett volna, mindezen egyeztetések hiánya vezetett ide.
Bebes István képviselőtestületi tag szerint a rendelethez tartani kellene magát az önkormányzatnak, a tapasztalatokat fel kell dolgozni, lehetőséget biztosítva a felmerülő problémák megoldására.
Javasolja, mindenki gondolja át a lehetőségeket, és ismételten megállapítja, hogy erre az egyeztetésre előbb kellett volna, hogy sor kerüljön.
Kezdeményezi, és felhívja a figyelmet: fizetni kell, de nem aránytalanul, nem szembeállítva az embereket, és képviselőket, hogy a problémák léteznek.
Elismeri, a konzekvenciákat újra kell gondolni.
Ígéretet tesz, hogy önkormányzati hatáskörben a problémák megoldása érdekében megkeresi a Házkezelőséget, és továbbegyeztet a MÜLLEX Kft-vel.
A rendelet módosítását szükségesnek érzi, a jövő évben az új költségvetés feltételei mellett kell a hulladékgazdálkodást leszabályozni.
A nyugdíjasok gondjával is számolni kell, meghatározva egy limitet, mely lehetne akár az 50,-Ft-os MÜLLEX zsák, hogy igény esetén ez által történjen a szemétdíjak rendezése, mely a társasházak esetén nem alkalmazható.
Kihangsúlyozza, hogy a félévre esedékes díjat ki kell fizetni.
Felmerül a kérdés, mire fordítják ezen túl a kommunális adóból származó bevételt.
Példaként elhangzik, hogy a Dankó P. utcában éjjel 2-3 órakor egyetlen 50 W-os lámpa világít, és télen havat sem takarítanak.
A város közvilágítása sem megoldott.
Több hozzászólás nincs.
Honfi József polgármester megköszöni a részvételt, és a közmeghallgatást 15 óra 27 perckor bezárja.
K. m. f.
aljegyző polgármester