· jogtár · testületi ülés jegyzőkönyvek · 2005
előző2005. június 09.    2005. november 30.következő

2005. július 05. közmeghallgatás

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

KÖRMEND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 

 

2005. július 5.-i

 

 

KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült:

Körmend város Önkormányzata Képviselő-testületének 2005. július 5-én megtartott közmeghallgatásáról

 

Tárgy:

A Kastély és kastélypark megvalósíthatósági tanulmányának véleményezése

Előadó: Magyar László, a Mahill Kft. ügyvezetője

 

Megújuló energia oktatási központ építése

Előadó: Bozzai Balázs, az Öko-Szféra Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ügyvezetője 

A képviselő-testület részéről jelen van:

 

 

Bebes István, Bán Miklós, Czvitkovics Gyula, Csák Tamás, Egyed Gyula, dr. Fehér Tamás, Geosics László, Karakai József, Nagy Gábor,  dr. Nagy Zoltán, Szabó Ferenc, Tóth Imre képviselő-testületi tagok

 

Távol maradt:

 

 

 

Bakóczai-Ihrig Gusztáv, Horváth Sándor, Kozó József, dr. Stipkovits Ferenc, Szabadi István, dr. Szabó Barna, Tóth László képviselő-testületi tagok

 

Tanácskozási joggal meghívottak közül megjelent:

 

 

 

Dr. Stankovits György jegyző

Paksa Balázsné aljegyző

Czafit Csaba a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi  Iroda vezetője  

Tóthné Dudás Mónika, a Hatósági Iroda vezetője

Szekeres Gábor művelődési főtanácsos

 

 

A lakosság részéről: kb. 30 fő

 

 

1.      A Kastély és kastélypark megvalósíthatósági tanulmányának véleményezése

Előadó: Magyar László, a Mahill Mérnökiroda Kft. ügyvezetője

 

Bebes István polgármester üdvözli a jelenlevőket és köszönti a megvalósíthatósági tanulmányt készítő cég ügyvezetőjét, Magyar Lászlót.   

Bevezetőjében elmondja, hogy a kastély és kastélypark Körmend területének jelentős részét képezi, közel 40 hektáron terül el. A Batthyány-várkastély és várkert hasznosítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása Phare CBC pályázat keretében nyert összegből, valamint Körmend város Önkormányzata költségvetéséből biztosított keretből valósulhatott meg.

A tanulmányt készítő cég kiválasztására közbeszerzési eljárás keretében került sor, melynek nyertes ajánlattevője a Mahill Mérnökiroda Kft. A cégről elmondható, hogy jelentős referenciával rendelkezik. A pályázat keretében műhelytalálkozók lebonyolítására is sor került magyarországi, valamint ausztriai - güssingi helyszínekkel. A megvalósíthatósági tanulmány az elkövetkező időszakban fontos szerepet tölthet be a kastély jövőjét illetően.  

 

Magyar László, a Mahill Kft. ügyvezetője köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy cégük dolgozta ki a körmendi várkastély és kastélypark hasznosítási programját. A munka 3-4 hónap alatt, 30 szakértő bevonásával készült el. Előadásában a hasznosítási tanulmány legfőbb fejezeteit igyekszik bemutatni.

 

A tanulmány legfőbb célja az volt, hogy a város hozzájusson egy olyan alapos felmérő dokumentációhoz, amely a kastélyegyüttes (ezalatt az épületek és a park együtt értendő) méltó hasznosítását készíti elő.  

 

A jobb szemléltetés érdekében diakockák segítségével kerülnek bemutatásra a tervek, valamint felvételeket tekinthetnek meg a jelenlevők a kastélyegyüttesről.  

 

Körmend ősidők óta egy stratégiai csomópontban, kereszteződésben található. Ennek köszönhetően a Rába átkelőhelye mellett létrejött egy olyan stratégiai erődítmény, amely köré a későbbiek során kiépült egy várrendszer, ami megteremtette a város alapjait. Ennek a palánkrendszernek a nyomai a mai városban is fellelhetők. Koppány Tibor régész jelentős kutató munkát végezve nagy alapossággal dolgozta fel Körmend történetét és pontosan meghatározta a Batthyány birodalomnak a városban betöltött helyét.

 

Az első írott emlékek a városról viszonylag késői, a 14-15. századból találhatók.

A kastély és környezete két alapvető részből áll. Egyrészt a kastély köré települt városmagból (óváros), és annak mintegy ellensúlyozására a kastélytól keletre kialakított parkból. A Batthyány család ittlétének köszönhetően kulturális, gazdasági központ jött létre.  

Egy, a 17. századból felmaradt kastélyábrázolás már a mai kastélyképet mutatja, ami nem más, mint egy észak-déli tengelyre szervezett kastélyegyüttes, aminek főépülete évszázadokon keresztül folyamatos átalakulásokon ment keresztül. A főépület a középkort követő korszakokban melléképületekkel egészült ki. Bal oldalt található a néhai lovarda épülete, amit ma a város színházként használ, jobb oldalt pedig a levéltár épülete, ami cipőgyárként működött. A földszint ma is cipőboltként, illetve cipőmúzeumként funkcionál.

Összességében a körmendi kastélyegyüttes fizikai állapota az átlaghoz képest jónak mondható.  

Kutatási, valamint örökségvédelmi szempontból a legnagyobb pusztítást a kastélyban 1945 után a magyarok végezték. Az 1957-58-as kastély-kiürítés után, amikor a szovjet hadsereg eltávozott, magukkal vittek mindent, ami mozdítható volt. Ám a kastélyban megmaradó beépített tárgyi emlékeket a magyar kőművesek bontották le; a vakolatréteggel együtt eltávolították a múlt emlékeit is. Mára a főépületben alig található olyan falfelület, amelyen rekonstruálhatók lennének az elmúlt korok. A kastélyépületben a 14-15. századtól kezdődően folyamatos építkezés folyt, melynek oka, hogy a főépületet, mint erődítményt rendszeresen lerombolták, vagy felégették. Ennek eredménye, hogy korszakonként újrafalaztak, vagy bontottak. Emiatt nehezen ismerik ki magukat a művészettörténészek és a régészek a kastélyegyüttesben. Sajnálatos, hogy a falakon nem maradt vakolat. Megmaradt viszont az épületszerkezet, ami jelentős értéket képez.

A kastély első két szintje (a földszint és az első emelet) eredetileg az erődítmény szerepét látta el. A sarokbástyák és a kaputorony ugyancsak katonai célokat szolgáltak. Később a barokk korban történtek azok az átépítések, amelynek eredménye ma is látható. A második és harmadik emeletet a korábbi erődre a barokk korban építették rá, ami már a Batthyányak nevéhez fűződik és a  barokk pompát képviseli. A Batthyány család 1605-ben vette meg a várost és vele együtt a várat, ezen időponttól kezdve birtokolta egészen 1945-ig.

 

A kastélyegyüttes talán legértékesebb épülete a levéltár. Földszintje (a mai cipőbolt és cipőmúzeum) a barokk pompának megfelelően épült, ami átmenetet képezett a barokk kert és az épület belseje között; hűsölőnek is nevezték. Jellegzetessége, hogy a kert "belopózik" a terembe, majd átalakul egy épített belső környezetté. A levéltár három födémszintje egyterű födémszint, amely lehetővé teszi azt, hogy hasznosítása flexibilis módon történhessen.  

A terasz a szovjet hadsereg rombolása után tűnt el, amit később a műegyetem tervei alapján állítottak helyre. A szovjet hadsereg távozása után csupán a stukkók, a díszek, a gipszdekorációk, valamint a kandalló helye maradt.

A narancsházak jelenlegi formája mindössze torzója a néhai narancsházaknak, melyekhez nagyméretű üvegházak kapcsolódtak.

 

Magyar László hozzáteszi, feladatuk az volt, hogy a körmendi kastély hasznosításáról egy olyan tanulmányt készítsenek, amely a szélsőségeket modellezi. A körmendi kastély kiemelten védett műemléki együttes, az ország öt, el nem idegeníthető műemlékegyüttesének egyike. A Műemlékvédelmi Hivatal arra törekszik, hogy a hasonlóan védett műemlékegyüttesek helyreállítása non-profit jelleggel történjen. Azonban egy ilyen épületegyüttest, melynek összalapterülete 12-13.000 m2, helyreállítani, fenntartani, és mindezt non-profit funkciókkal megtöltve üzemeltetni városi forrásból elképzelhetetlen, de állami forrásból sem megoldható. Példaként említi a keszthelyi Festetics kastélyt, aminek felújítása jelentős állami forrásból már közel 35 éve tart, és még nem fejeződött be. Ezt a támogatási összeget Körmend esetében nem lehet elképzelni. Ezért meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a profitot termelő funkciók, amelyek a körmendi kastélyegyüttesbe elhelyezhetők.  

A tanulmány három hasznosítási alternatívát vizsgált: a non-profit funkciónak való helyreállítást, a profit-termelő funkció lehetőségét és a kettő vegyes változatát.

Mint profittermelő funkció a kastélyszálloda kialakításának lehetőségét vizsgálták. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a térségben mennyire van realitása egy körmendi kastélyszálloda telepítésének. Az ország területén 80 kastélyszálloda működik, melyből Nyugat-Magyarországon található a szállodák nagyobb része. Azonban a várostól 100 km-re lévő, 40 szoba feletti kapacitással rendelkező konkurens kastélyszállodák száma mindössze kettő. Figyelembe véve az örökségvédelmi előírásokat Körmend esetében a főépületben 40-60 kulcsegység közötti szállodakapacitás alakítható ki.  

Másik turisztikai szegmens a konferencia-, vagy rendezvényszálloda létesítése.  Soprontól Keszthelyig nincs a régióban olyan szálloda, amely 150-200 fő feletti konferencia-, illetve rendezvényteremmel, és az ahhoz kapcsolódó szálláskapacitással rendelkezne.

A kastélyegyüttes területén a beépítési lehetőség adott. A levéltár mögötti terület (cipőgyári terület) egy olyan lepusztított parkrész, amelynek bontás utáni helyreállítási költsége milliárdos nagyságrendű. Kérdés tehát, hogy a parkot állítsák-e helyre milliárdos összegben, vagy a már lepusztított területrészt használják fel egy új funkció létesítésére. Ezen a területen létre lehet hozni egy konferencia szállodát, amely kapacitásában kielégíti a 200 fő feletti konferencia kapacitást. A levéltári épületben lévő színházépületet megfelelő átalakítással, korszerűsítésekkel plenáris ülésteremmé lehet átalakítani 450 fős kapacitással. Az ehhez szükséges szállásmennyiséget biztosítani kell. A levéltár mögött megépíthető egy 210 fős szálloda épület.

 

A hasznosítási javaslatokra három alternatíva készült:       

 

Az "A" javaslat műemlékvédelmi szakemberek bevonásával készült, az  örökségvédelmi előírások legmesszemenőbb figyelembevételével. Ennek köszönhetően a "legépületbarátabb" építészeti és műszaki javaslatot az "A" javaslat tartalmazza. E javaslat szerint a levéltár mögött megépülne az új szállodai kapacitás, föld alatti parkolóval, aminek megközelítése a Molnár Lajos utca felől lenne biztosított. A szálloda a levéltári épülettel szerves összefüggésben lenne, annak közvetlen részét képezné. A levéltári épület a konferencia vendégek csoportjainak szétosztására és a turizmus céljaira is szolgálna.

A régióban Körmend egy konferencia- és rendezvényközpontnak lehetne székhelye. Ezáltal a város kiléphetne elszigeteltségéből és regionális rendezvény-, valamint konferencia központ helyszínévé válhatna. 

 

Az "A" javaslat szerint a két narancsház épületben pálmaházat, orchidea parkot, kertészeti vállalkozást képzeltek el, mely egyrészt megfelel a műemlékvédelmi elvárásoknak, másrészt illeszkedik a mai elvárásokhoz, és mindezek mellett profitot termelne.

Jelenleg a városon gépjárművel áthaladók 90 %-a nem tudja, hogy egy barokk kastély mellett halad el.  A narancsház egy olyan helyszín, ami miatt érdemes lenne megállni Körmenden, amit az autósturizmus pihenőhelyévé lehetne átalakítani.

A főépületbe olyan funkciók kerülnének, amelyek épületbarátok. A főépület jobb oldalán egy kis hűsölő terem kerülne kialakításra, ami időszaki kiállítások helyszíne lehetne. A főépületbe érkező vendégek az északi szárnyon keresztül jutnának be a múzeumi térbe. A földszint bal oldala teljes egészében múzeumi célokat szolgálna. A nyugati szárny első emeletén továbbra is múzeumi funkció kapna helyet. A jobb oldalon bérirodák működnének. Ezek kivételével valamennyi helyiség a nagyközönség által látogatható lenne.     

A tervek szerint az egykori kaputorony és a felvonóhíd helyreállítását is megcélozták. 

 

Az "A" változat szerinti helyreállítás költsége mintegy 12 milliárd Ft.  

 

A "B" változat a leginkább profitorientált változat, ellentétes változata az "A" változatnak. A "B" változatban hoznák létre a kastélyszállodát magában a főépületben. A levéltár mögött megjelenő két szárnyépület azt a 210 szobát tartalmazza, mely a konferencia központhoz nélkülözhetetlen.

Magyar László hangsúlyozza, hogy a bemutatott építészeti javaslatok koncepcionális, stratégiai javaslatok, azokat a peremfeltételeket elégítik ki, amelyeknek meg kell hogy feleljen egy kiviteli terv-dokumentáció, egy valódi beépítési program.

A főépületben tehát 40-50 szobaszám közötti kastélyszálloda létesülne. A főépületi kastélyszállodához a díszudvar alatt egy föld alatti wellnesprogramot, fürdőközpontot tervezett az építész, ami a főépület pincéjéből lenne megközelíthető. A melléképületek mindegyike profittermelő funkciót kapna, az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően.  

A narancsházak esetében a további két változatnál ugyanazt a funkciót tervezték, mint az "A" változatban.

A "B" változat esetében a keleti szárnyban időszaki kiállítások, valamint étterem és rendezvény funkció kapna helyet. A bal oldali szárny az állandó múzeumi kiállítások helye lenne. A déli szárnyban a főbejárati fronton üzletek kerülnének elhelyezésre a múzeumokhoz kapcsolódóan. A kápolna megközelíthetősége mindhárom változat esetén biztosított.

Az első emeleten jobb oldali részén szállodai szobák, bal oldalt múzeumi funkció kapna helyet. A barokk lépcsőháznak köszönhetően különválasztható a szállodai funkció a múzeumi funkciótól. A második emeleti díszterem megközelítése a lépcsőházon keresztül lenne biztosított a nagyközönség számára.

Kuriózum, hogy a keleti szárnyban a néhai Batthyány lakószobák helyére a Batthyányak részére apartmant terveztek, így a batthyányak állandó jelenléte biztosítható a kastélyban; ez az igény a család részéről is megfogalmazódott. Ezáltal méltó módon képviselhetik azt a színvonalat, pompát, amit a család annak idején képviselt. Mindezt marketing tevékenységgel lehetne összekapcsolni. A sarokszobában Batthyány szalont lehetne kialakítani, ahol a turisták, vendégek - előre egyeztetett időpontban - találkozhatnának a család tagjaival. Ez egy olyan érték, amiért érdemes felkeresni Körmendet.      

A legfelsőbb szint szabadon beépíthető, nem ütközik műemlékvédelmi korlátokba.  

A "B" változat szerinti beépítési program költségvetése 9,6 milliárd Ft. Látható, hogy ez az összeg kevesebb, mint az örökségvédelmi előírásoknak maximálisan eleget tevő "A" változat szerinti beépítés.

 

A tanulmányt készítő munkacsoport véleménye, hogy a kastélyprogram és a park fejlesztési programjának megfelelően át kell gondolni a város településszerkezeti tervének módosítását, finomítását, valamint a jelenleg folyó szabályozási terv készítését. Megítélésük ugyanis, hogy a kastély és a mellette lévő 43 hektáros park hasznosítását a város belső részétől (óvárostól) függetlenül nem szabad megoldani. Javasolják, hogy a szabályozási terv készítése során a város vonja össze a teljes kastélyegyüttes és az óváros szabályozási programját.

 

A harmadik, "C" variáció elkészítésének fő motívuma az volt, hogy ne csak a kastélyban gondolkozzanak, hanem a profit és non-profit funkciók mellett lépjenek ki a kastélyegyüttes kereteiből és menjenek át az óvárosba.

Megvizsgálták, hogy a kastélyegyüttes, az óváros és a park milyen kapcsolatba hozható egymással. Azt tapasztalták, hogy a kastély egy "idegen testként" létezik, nem vesz részt a város életében. Ezen változtatni szükséges és egy olyan élő épületegyüttest kell létrehozni, ami a város életét is generálja és olyan folyamatokat gerjeszt, amelyek gazdasági eredményeket is produkálnak.

 

A városnak legalább olyan értékes része az óváros, a piactér, és a főtér körül elhelyezkedő városszerkezet, mint maga a kastélyegyüttes. A néhai középkori városszerkezethez hasonló városszerkezet az országban csupán Nyugat-Magyarországon található (lásd Kőszeg, Sopron).    

Az óvárosban a főteret átszervezve, a középkori városképnek megfelelő teresedést hoznának létre a zöldterület helyett. A tér érdekessége, hogy egy kimélyített belső tér található benne, ami a kastélyépület díszudvarával azonos szintmagasságban található. A Batthyány-Strattmann utca színház előtti útszakaszát javasolják lesüllyeszteni, és egy csillapított forgalmú utcaszakaszt létrehozni. A néhai lovarda (ma színház) épületét a főtérrel, és a főtérbe süllyesztett térrel lehetne összekapcsolni.  Ezáltal egy szabadtéri színpad jönne létre, amely a középkori városszerkezet egyfajta modern változata lenne; kialakulna egy kapocs a kastély és a városrész között. Ennek megteremtése nagyon fontos lenne, hiszen a város turisztikai "termékei" az óváros, a kastély a parkkal együtt és a Rába folyó.

 

A "C" változat szerint a levéltár mögötti mai ipari terület rekultivációját hoznák létre, visszaállítanák a parkot a néhai barokk kertet jellemző látványelemekkel.

A konferencia szálloda a felső kert két oldalára épülne. A program különlegessége, hogy valamennyi közlekedő helyiséget, gazdasági kiszolgáló helyiséget, utakat, a gépkocsiforgalmat levinnék a föld alá. A helyiségek és a főépület között létrejönne egy kapcsolati rendszer. Ennek megvalósítása komoly összeget jelent.

E program részeként a Molnár Lajos utcai épületek elé új beépítés, egy új elem kerülne. A hasznosítási funkciók keresése során megvizsgálták annak lehetőségét, hogyan lehetne abból a "misztikumból" profitálni hogy Batthyány-Strattmann László szemorvosként vált világhírűvé. Ehhez egy rehabilitációs kórház nagy lehetőséget jelentene. Plusz adottság, hogy Körmendnek egy komoly szakapparátussal rendelkező kórháza van. Ennek többoldalú kihasználása a város érdekét képezhetné, amelyből tőkét lehetne kovácsolni. Ennek megvalósításához a helyszín adott: a Molnár Lajos utcától a Rába folyóig, beleértve a Volán telepet és iskolaterületet funkcióváltásra érett, ezeket a funkciókat nem szabad tovább fenntartani ott. A város érdekében ez meghatározó, javasolják a terület övezeti átsorolásának meggondolását. Jelenleg a terület alulértékelt, ezáltal rontja az esélyeit egy regionális szintű konferencia- és rendezvényközpont létrehozásának.  

 

Azon területet, amelyen ma a sportpályák találhatók, részévé kell tenni a szabályozási terv együtemű kidolgozásának. A 86-os főút és a Várkert kerítése közt található terület nagyon értékes terület. A kastélyegyüttes fejlesztését követően értéke hatványozottan nőhet. Ezért nem mindegy, hogy milyen funkciók kerülnek oda.        

 

E változat szerint a főépületbe egy 20-23 szobás szálloda kapna helyet. Az alsó szinten a nagyközönség által látogatható terek kerülnének kialakításra.   

 

A "C" javaslat megvalósításának költsége 11 milliárd Ft.

 

Egy további alternatíva: ha a levéltár mögött különböző okok miatt nem lehet 200 szobás szállodát elhelyezni, csupán csak 100 szobásat, ebben az esetben ketté kell bontani azokat a helyszíneket, ahova konferenciaszálloda kapacitás kerülne.   

 

Magyar László a kastélypark jelenlegi állapotáról elmondja, hogy a park romló állapotban van, progresszív romlás jelei figyelhetők meg. A néhai csónakázótóban csónakázni már nem lehet. A fákra csúcsszáradások jellemzőek, aminek elsődleges oka a talajvízháztartás felborulása. A Rába folyásfenék szintjének csökkenésével a kastélyparkban is lesüllyedt a talajvízszint. A 100-150 éves fák megmaradásán csak a víz segíthet. A kastély vízellátását vagy mesterséges úton odaszivattyúzott Rába vízzel, vagy gravitációs úton lehetne megoldani. Gravitációs úton 2,5 km-es vezetéken keresztül a Rába vize a parkba elvezethető. Ebben az esetben egy egyszeri költség, a csővezeték kiépítésének költsége jelenne meg. A Rába töltéslábánál végigvihető a vezeték, a víz gravitációs úton befolyna a parkba, ami biztosítaná az állandó vízellátást. Ez a vízmennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy újjáéledjen a park és a rekonstrukció alapjai  megteremtődjenek. 

 

A park helyreállításának további látványelemei közé tartozik a patak, ami  búvópatak formájában a rábai ártéri ligeti erdő karaktert erősíti, a park többi része a barokk kastélypark hangulatát idézi. A csónakázótó vízszintje helyreállítható, a tó visszafolyó ágán zsilip működne, a tóból egy visszafolyó ág vezetne vissza a Rábába. A visszafolyó ágra egy ténylegesen működő vízimalmot képzeltek el, amely a rábai vízimalmok hangulatát hozná vissza. A vízimalom földszintjén egy állandó fűrészmalom kiállítás kapna helyet. A malom első emeletén éttermet, konyhát, sörözőt, teraszt lehetne kialakítani, ami kifutna egészen a töltésig. Az élővízig lépcsőkön lehetne eljutni, amely lehetővé tenné a víziturizmusnak a kulturált környezetben történő kikötését és a vízi turistáknak a bevonását a parkba, amely egészen más karakterű, mint a vadkempingezés.

 

A tanulmányban javaslatot tettek arra vonatkozóan is, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzeszközöket milyen forrásból lehetne biztosítani. Akkora nagyságrendű összegekről van ugyanis szó, amelyeket sem az állam, sem a város nem tudna előteremteni.

 

A megtérülési számítások, ráfordítások modellezése az alábbiak szerint alakulna:

 

A narancsházak üzemeltetését befektetők végeznék. A narancsház üzemeltetőjének feladata lenne egyúttal a kertek üzemeltetése és fenntartása is.

A vízimalom létesítmény beruházása a vendéglátó kapacitással és egy 20 szobás panzió kapacitással tervezve - idény jelleggel - szintén befektetők által üzemeltethető. A vízimalom beruházás esetén a közműkapacitás jelentős teher, amit a vízimalom üzemeltetője egyedül nem tud átvállalni.

 

Az új szálloda építése megfelelő kihasználtságot feltételezve megtérülő beruházásnak mondható. Gondként jelentkezik, hogy az "A" és "C" változatnál -500 millió Ft negatívum mutatkozik a 2024-ig számított (16 éves) megtérülési folyamatban. Ez annak a kutatási költségnek a volumene, amit fel kellene vállalnia a szálloda építőjének, és amit valószínűsítve nem lesz képes kitermelni a következő 16 esztendő alatt. A régészeti kutatások nagyságrendje a kastély teljes területére 600 millió Ft-ot jelentene. Ezt az összeget nem lehet átterhelni a befektetőkre.

Egyedül a "B" változat esetében érhetők el pozitívumok.

A park rekonstrukció költsége 1,5 - 3 milliárd Ft közötti összeget jelent. Ezt ráterhelve a teljes kastélyfelújításra, valamennyi változat esetében negatívum jelentkezik.

A költségeket és a megtérülést kétféle alternatívában vizsgálták: reális és optimista változatban. A reális változat 50 %-os telítettséget, töltési mutatót számol. Az optimista változatnál 60 %-os telítettséggel számoltak.     

 

A vallási túrizmus szintén része a programnak. A kastélyegyüttes befogadna egy múzeumot, ami állandó kapcsolatban állna a Szent Erzsébet templommal és a  plébániával. A város közepében vallási túrizmus programot céloznának meg.  

 

A jogi adottságokról szólva Magyar László elmondja, hogy a kastélyegyüttes állami tulajdonban van, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a park esetében pedig az Őrségi Nemzeti Park. Megfigyelhető, hogy a felügyeleti hatóságok mellett a kastély és a park gazdátlan. A parkban szintentartás, mintegy "látszat" parkfenntartási tevékenység folyik, ami negatív hatással van a fenntartásra. Az épületek a kastély területén 11 helyrajzi számon, "szétforgácsolva" találhatók. A tulajdonosi oldal alulfinanszírozza a fenntartást, éppen hogy "csepegteti" a pénzt. Ebből az állapotból ki kell lépni. A város számára ez egy olyan adottság, amit pozitív értelemben jól kit tudna használni és fel is kell hogy használjon.

 

Összegzésként és javaslattételként az alábbiakat fogalmazza meg a tanulmány készítője:    

 

A Batthyány kastélyegyüttes és park konferencia-, rendezvényközpont, és szálloda hasznosítási javaslata 8-12 milliárd Ft összegű beruházást modellez, több párhuzamos alprogram, több piaci szereplő részvételével.

A városnak meg kell céloznia a tulajdonosi jog megszerzését. Ezt követően, mint tulajdonosnak, egy társaságot kell létrehoznia, mely a kastélyegyüttes (épületek és park) kezelését és üzemeltetését ellátja. A tulajdonosnak jogában áll a tulajdon jogát képező ingatlanokon vállalkozási tevékenységet folytatni, jelzálogot helyeztetni a ma érinthetetlen ingatlanokra. A város a tulajdonjog birtokosaként a kezelői, üzemeltetői társasággal közösen megfelelő banki konstrukciókkal hitelekhez juthat. Ezáltal a város folyamatosan olyan forrásokat tudna teremteni, amivel elő tudná készíteni a teljes épületegyüttes és a park helyreállítási programját.

 

 

 

 

Kérdések, felvetések:

 

Dr. Nagy Zoltán, a Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság elnöke a programtervet jónak ítéli, ami a város számára hosszabb távon kamatozhat. De felvetődik a kérdés, hogy megvalósítható-e ez a mai gazdasági körülmények, önkormányzati kondíciók között. Reális cél-e ez egy kisvárosnak?

 

Magyar László elmondja, hogy Körmend a maga 12 ezer fős lakosával nem a nagyvárosok kategóriájába tartozik. Az a feltételrendszer, ami ahhoz szükséges, hogy egy ilyen kitűzött célt el lehessen érni, elsősorban a helyi lakosság és a helyi szakértők hozzáállásától, lokálpatriotizmusától függ. Az épületegyüttes csak akkor él, ha a környezete fenntartja. Ha a város lakossága akarja, hogy a körmendi Batthyány kastély helyreállítása megvalósuljon, a város mindennapos életévé váljon, az óváros és az új létesítmények, a kastély rekonstrukció egy belföldi és közép-európai "termékké" alakuljon át, ez a program megvalósítható.

Ha a város gazdájává válik az épületegyüttesnek, szüksége lesz egy apparátusra, létre kell hoznia egy szervezeti egységet, amit vagy kitermel a saját "közegéből", a 12 ezer fős lakosságból, vagy külső szakértőt vesz igénybe, amely menedzsmentréteg képes arra, hogy a város életének ezt a meghatározó létesítményét ténylegesen gazdaként üzemeltesse.

Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra. A gödöllői királyi kastély példáját említve az első években nem volt a városnak olyan apparátusa, amelyik a programot átvehette, menedzselhette volna, de idővel ezt kitermelte. Ma már a város saját dolgozói a tagjai a kastélytársaságnak. Ez Körmenden is ugyanígy működhetne.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a tulajdonosi jog megszerzése a mai jogszabályi hátteret figyelembe véve nem tűnik reálisnak. A kezelői jogok esetében a helyzet hasonló.

 

Egyed Gyula, az Oktatási, Ifjúsági és Ifjúságvédelmi Bizottság elnöke túlzónak találja a múzeumi funkciók kialakítását, véleménye szerint a város közfunkcióinak ellátását is célszerű lenne beleilleszteni a kastélyba. A turizmust, az emberek pihenését szolgáló funkciókat jobban be lehetne kapcsolni a tevékenységek közé. Nem látja helyesnek a központi épület szállodává történő alakítását. Úgy véli, hogy a gyógyfürdő létesítése több turistát csalogatna Körmendre.   

 

Magyar László elmondja, hogy a gyógyfürdő, termálfürdő-központ terve beleillik a város fejlesztési terveibe. Amennyiben a város úgy célozza meg a kastély helyreállítási programját, hogy ott termálfürdő-központot, konkurenciát hoz létre a már kialakult nyugat-dunántúli régióban, akkor bizonyos csapdákba belefuthat. A tanulmány készítése során felmérték a nyugat-dunántúli régió termál adottságait, és megállapítható, hogy a Nyugat-Dunántúlon túlfejlesztett állapot uralkodik, nincs akkora kereslet, mint amit a termál kínálat nyújt, a fürdőket üzemeltető szállodák nincsenek kellő fokon kihasználva.

A városnak viszont szüksége van a termálfürdőre, és ehhez az adottságok is megvannak, a termálvíz bázis megtalálható. Ezt az adottságot ki kell használni. Kérdés, hogy szabad-e a kastély programjában a termálprogramot felhasználni; vagy annak egy párhuzamos programjaként felvázolni.

 

Kérdésként hangzik el a lakosság részéről, hogy a konferencia szálloda 50-60 %-os kihasználtsága reálisnak tekinthető-e.

 

Magyar László elmondja, hogy a gazdaságossági számítások közt látható volt, melyik évtől jelentkeznének a megtérülések. Első programpontként 2008-ra tervezték a narancsház és környezete helyreállításának befejezését azért, hogy az átmenő autósforgalomra alapozva "reklámot csináljanak" a városnak, hiszen az autósturizmus, amely ezres nagyságrendben halad át naponta a városon, a legjobb reklámhordozó. A következő program a vízimalom, valamint a főépület funkcióváltása, vagy annak funkcióváltás nélküli helyreállítása szintén 2008-ra várható, amennyiben a tulajdonosi, jogi, szervezeti döntések a jövő év tavaszáig megszületnek.

A konferencia szállodák megépítése a legutolsó fázis. Megépíteni egy konferencia kapacitást 200 szobával nem kevés, mintegy 4 milliárd Ft-os beruházás. Ekkora összeget egy befektető akkor invesztál be, amikor tudja, hogy megvannak azok a feltételek, amelyek a töltési mutatóit visszaigazolják. Tehát a konferencia szálloda megépítése akkor valósulhat meg, amikor már a narancsház, a főépület, a melléképületek, a park rekonstrukció megvalósul. Várhatóan 2010-2012 közt kezdhető meg a konferencia épületek beruházása. Ahhoz, hogy 50 %-os töltési mutatóval számoljanak, a szálloda befektetőnek több éves előkészítéssel létre kell hoznia zöldmezős beruházásban azt a konferencia kapacitás igényt, amit ma 450 fős kapacitásban számítottak ki. Erre a keresletet meg kell teremteni. Ezt egyrészt Ausztriából, Graz bekapcsolásával, másrészt belföldről lehet biztosítani. Statisztikai adatok szerint hiány van nagy konferencia kapacitásban. Ezirányú igény a szlovén oldalról is jelentkezhet.

 

Bebes István polgármester megköszönve a tájékoztatót elmondja, hogy a tulajdoni viszonyok megszerzésére irányuló lépések fontosak ahhoz, hogy el tudjanak indulni a programban. Ehhez elkötelezettség kell mind a képviselő-testület, mind a város részéről. A város azt szeretné, ha az eddigi méltatlan körülmények helyett méltatóbb helyzetbe kerülne a kastély. Látható azonban, hogy az állam nem tud megfelelő összegeket biztosítani. A város ugyan igyekszik a park fenntartásához forrásokat biztosítani, de ez összeg nem elegendő ahhoz, hogy az megfelelően működtethető legyen. A végső cél azonban az, hogy a kastély és kastélypark újjászülessen.  

    

  

2.     Megújuló energia oktatási központ létesítése

Előadó: Bozzai Balázs, az Öko-Szféra Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ügyvezetője

 

Bebes István polgármester köszönti Bozzai Balázst, aki részt vett a körmendi faapríték üzemű távfűtőmű tanműhellyé fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítésében.     

 

Bozzai Balázs elöljáróban elmondja, hogy Körmend városa egy Phare CBC program keretében nyert támogatást, ezáltal lehetőség nyílt egy tanulmány elkészítésére, ami megvizsgálja, hogy a városban működő fűtőmű alkalmas-e egy képzési, kutatási, oktatási központtá való fejlesztésre.  

Ennek keretében felmérték Körmend adottságait, megvizsgálták, hogy milyen kereslet mutatkozik oktatási téren, és ami mentén Körmend a meglévő kapacitásra építve el tud indulni. Ezeket elemezve vázolták fel a különböző verziókat.   

Az országban kevés helyen található olyan biomassza tüzelésű fűtőmű, amelyiknek a távfűtésben ilyen jelentősége lenne, mint Körmend esetében.

A működő fűtőmű és az ehhez kapcsolódó szellemi kapacitás, a Nyugat-Magyarországi Egyetem szerepe erős bázisát jelenti e témakörnek, országos szinten ismertséget biztosít a városnak. További helyzeti előnyt jelent, hogy egy működő fűtőművet lehet gyakorlati működés közben vizsgálni.

Megemlítendő a Nyugat-Magyarországi Egyetem sikeres fejlesztési pályázata, amely kooperációs kutató központ létrehozását célozta meg, és aminek keretében Körmend térségében is megindulhatnának - a vállalkozói körben ismertetett és nagy érdeklődéssel fogadott elképzelések, - miszerint a fűtőművet ne a hagyományos faipari melléktermékekkel, erdészeti tűzifa felhasználásával, hanem kifejezetten erre a célra létesített energetikai ültetvények létesítésével lássák el. Mindez munkahelyteremtési, agrárfejlesztési lehetőségeket is biztosít. Összegezve elmondható, hogy olyan gyakorlati fejlesztések történtek Körmend térségében, amihez fogható országszerte viszonylag kevés helyen található.  

 

Güssing térségével, az ottani megújuló energiák európai központjával való szoros kapcsolat egy olyan szakmai bázist jelent, amire Körmend építhet.

 

A kereslet-kínálat vizsgálata kapcsán a kínálatról elmondható, hogy a régióban Körmendhez hasonló kínálat nem található. A legközelebbi bázis a szombathelyi fűtőmű, aminek azonban nincs stratégiai jelentősége, nem kíván hasonló fejlesztésben részt venni.

A képzési oldalt vizsgálva látható, hogy a klímaváltozás, az európai uniós szabványoknak való megfelelés mind-mind kényszerítő tényezők, ami azt eredményezi, hogy a felhasználás kezd átfordulni a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiahordozók felé. A gázár várható növekedése versenyképessé teheti a megújuló energiahordozókat.

2010 után Magyarországnak javítania kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányában. Míg ez az arány az Európai Unióban 12 %, addig Magyarországon 6-7 % a megújuló energiaforrások felhasználása az összes energiahordozóhoz viszonyítva.

Az energetikai érdeklődés hirtelen megugrásának következménye, hogy ezt szakembereknek ki kell szolgálnia. Magyarországon ma a szakember gárdát tekintve nem kellően felkészült. Jelzi ezt az is, hogy a tavalyi évben került be az OKJ-s jegyzékbe a megújult energetikai képzés. További probléma, hogy a gyakorlati szakképzéshez nincsenek megfelelő gyakorlati oktató helyek. Erre Körmendnek építenie lehet.

 

A lehetséges alternatívák egyike a már meglévő fűtőmű jelenlegi minimális kapacitása mellé egy 25 m2-es terembővítéssel bemutatási központ létrehozása.

A következő verzió esetében kisebb bővítéssel egy 50-60 fő számára egyidejű képzést lehetővé tevő szakképzési funkció telepítése, ahol a szakembereket kiscsoportosan, OKJ-s képzés szintjén lehetne képezni.       

Mindezek megvalósításának érdemi hatása azonban kevésbé lenne.

A második verzió lehetővé tenné ugyan évente 200-300 fő képzését, ami szakember képzésben régiós szinten jelentősnek számít, de még mindig nem az a volumen, amiért a városnak a 120-130 millió Ft-os beruházást meg kellene valósítania.

 

A harmadik variáció esetében a város egyéb funkcióit is vizsgálva erre a célra szolgáló új technológiai centrumot hoznának létre. Ennek keretében lehetőség lenne a Körmend város tulajdonában álló Régióhő Kft., illetve néhány városi és térségi intézmény elhelyezésére. Az ezekből létrehozandó szellemi központ kialakításának igénye már valóban olyan igényt jelentene, ami a létrejövő központ működtetését is biztosítani tudná.

Az állami források jelenleg bőségesen állnak rendelkezésre. 90-95 %-os támogatási szinten, 5 % önrész biztosításával létre lehet hozni egy centrumot. A megvalósíthatóság során is ezzel számoltak, hogy viszonylag jelentős állami támogatással egy ehhez mérten szerényebb önkormányzati önrésszel létesüljön az oktató bázis, amit azonban működtetni kell.  

Javaslatuk szerint az első ütemben 650 m2, a második ütemben további 300 m2-es bővítmény, míg a harmadik ütemben igény szerint 1115 m2 nagyságú épületkapacitás jöhetne létre.

 

A központ elhelyezése azon a város tulajdonát képező telken valósulhatna meg, amelyiken a fűtőmű található. Itt viszonylag nagy tér áll rendelkezésre, és egyben városképi rendezést is jelentene a jelenlegi fűtőmű környékén.

 

A finanszírozás forrása kapcsán elmondható, hogy a régió 2006 végéig rendelkezésére bocsátott források már most kimerülőben vannak, ugyanúgy, mint a ROP források és a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai. Tehát 2007. második feléig a forrásokra várhatóan nem lehet számítani.

Az Interreg pályázat látszik az utolsó lehetőségnek a projekt megvalósítására. Az első ütem megvalósítására ezen pályázat keretében kerülne sor. Sikeres pályázat esetén az első ütem szerkezetkész állapotba megépülhetne.

További Interreg keretből az eszközbeszerzések is megtörténhetnek. A régiós innovációs alap keretéből a kutatási kapacitás-erősítés is megtörténhet, mely a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel és a Güssinggel való kapcsolattartást erősíteni tudja, ami kulcseleme ennek a projektnek.

A pályázat mihamarabbi benyújtása azért is fontos, mert a térségben az effajta központok létrehozására való törekvések erősödnek. Körmendnek megvan az az előnye, hogy már van működű, bemutatható, demonstrálható fűtőműve és ehhez kötődő személyes szakmai kapcsolatrendszere.

 

A teljes projekt beruházási költsége 400 millió Ft, ami az első és második ütem felszerelését, és a szellemi, képzési programok kidolgozásának költségét jelenti. Az első ütemben benyújtandó pályázat költségvetése 220 millió Ft, amelyhez egyrészt az Interreg forrásból, másrészt a Belügyminisztérium önrész támogatásából, valamint partnercégekkel való társfinanszírozásból lehet előteremteni a szükséges összegeket. A város részéről 15 millió Ft nagyságrendű önrészt kell biztosítani.

A projekt létrejötte után az oktatási-képzési centrumon túl a későbbi kutatásoknak, fejlesztéseknek is szellemi bázisa lehet a központ, Körmend és térségének szakmai szellemi központja alakulhatna ki. Hiányzik ugyanis a térségben egy olyan funkcionális létesítmény, ami egyfajta inkubátorház funkciót is betölt.

Az építészeti tervdokumentációk elkészítése Phare projektből valósulhatna meg.  

 

Kérdések, felvetések:

 

Egyed Gyula, az Oktatási, Ifjúsági és Ifjúságvédelmi Bizottság elnöke örömmel veszi egy inkubátorház típusú beruházás Körmendre településének lehetőségét, de felvetődik, hogy kiknek az oktatása történhet itt. Látni kell azonban, hogy a szakmák tanítását illetően ez lesz a jövő. További fontos kérdés, hogy milyen módon képzelhető el a centrum működtetése.

 

Bozzai Balázs elmondja, vizsgálatokat végeztek arra vonatkozóan is, hogy van-e olyan kereslet, mire építhetnek. Természetesen nem arról van szó, hogy önálló képzési intézmény jönne létre, hanem a már meglévő szellemi erőforrásokra építenének. A célcsoportokat megvizsgálva a vállalkozói oldalról nagy a kereslet. A víz-, gáz- és fűtésszerelők, az épületgépészek, az energetikusok nem kaptak ezidáig ilyen képzést.  

A képző intézmények részéről a gyakorlati szakképzésben hiány mutatkozik. Az egyetemek képzési rendszeréből hiányzik a gyakorlati oktatási hely. A középfokú oktatási intézmények gyakorlati képzésük lebonyolításában számítanának Körmendre.

A projekt beindításával olyan egyéb fejlesztések is megvalósíthatók lennének, amiket önmagában a város nem tudna elérni.  Ezek járulékos hasznot jelentenének. Nem elhanyagolható a szellemi bázis kapcsolatrendszerének fejlesztése a város számára. Az épület irodai kapacitással kihasználható, ami a működési költségek egy részét fedezheti.    

 

Bebes István polgármester úgy véli, ha már megvalósult egy ilyen beruházás Körmenden, a további lehetőségeket ki kell használni, létre kell hozni egy oktatási, kutatási környezetet, ami lehetőséget biztosít a városban a további előrelépésre. Mindezek megvalósításában a meglévő szellemi bázisra támaszkodhatnak. A működő rendszernek már vannak tapasztalatai a megújuló energiák területén, erre a rendszerre építeni lehet. A Régióhő Kft. partnerként vesz részt a pályázatban, ehhez megfelelő önerőt is biztosít. Nem elhanyagolható az a tény sem - amint már elhangzott - várhatóan 2007-ig nem lesznek effajta fejlesztésre igénybe vehető források.

A programban Güssing partnerként részt kíván venni, egyúttal az oktatásban is segítséget tud nyújtani.

Fontos tehát az oktatási lehetőség megteremtése konferencia termekkel, amihez egy később kialakítandó inkubátorház is csatlakozhat, mely a kezdő vállalkozásoknak nyújthatna lehetőséget.

 

Egyéb kérdés, felvetés nincs, ezért Bebes István polgármester kérdezi a jelenlevőket, hogy támogatják-e a pályázaton való részvételt.

 

A jelenlevők támogatják a pályázat benyújtását.   

 

Több kérdés, észrevétel nincs.

 

Bebes István polgármester megköszöni a résztvevők megjelenését, és a közmeghallgatást 20 óra 45 perckor bezárja.

 

 

 

 

Kmf.

 

 

 

 

Dr. Stankovits György

jegyző

Bebes István

polgármester